Az onenről bővebben

Onennek számítanak a szülők, testvérek, házastársak, gyerekek. A 13 év alatti fiúk és 12 év alatti lányok nem számítanak teljesen onennek, s a temetést követő gyászrituálékban nem vesznek részt. Az egyetlen rájuk is vonatkozó előírás az a ruha megszaggatása.

Öngyilkosság esetén az onen és a gyász törvényei nem alkalmazandók. Az elhunyt eltemetése ebben az esetben az egész közösség felelőssége, nem csak a családé. Sőt, a családnak egyáltalán nem kötelessége imát sem mondania az elhunytért ebben az esetben. Az öngyilkosságot a zsidó vallás úgy értékeli, mint Isten képmásának elpusztítását, s úgy, hogy az elhunyt szándékosan fosztotta meg családját saját személyétől.

Egy távolabbi rokon csak a következő esetekben számít onennek:

Részt vesz a temetés megszervezésében
Ha nem is vesz részt, de szükség esetén be lehetne vonni a szervezésbe, akkor is onennek számít.

Nem számít onennek annak a halottnak a hozzátartozója, akinek teste nincs a család birtokában, mert még nem kapták meg a kórháztól vagy mert megfulladt vagy mert katonai bevetés közben tűnt el, ez utóbbi esetben akkor sem, ha a családtagoknak tudomásuk van az illető haláláról.

Nem számít onennek az sem, aki nem tud jelen lenni a temetés megszervezésekor, mert épp katonai szolgálatot teljesít, kórházban vagy börtönben van, esetleg külföldön tartózkodik, vagy egy olyan városban, ami túl messze van attól a várostól, ahol a temetést rendezik. Ha azonban egy kis esély is van arra, hogy magára a temetésre időben oda tudjon érni, akkor onennek számít, de csak abban az esetben, ha a közvetlen hozzátartozók közül senki nem vett részt az előkészületekben.

Azokra, akik onennek számítanak, a következő szabályok vonatkoznak:

·Nem ehet a holttest jelenlétében.

·Nem ehet húst és nem ihat bort vagy töményet.

·Nem ehet ünnepi ételeket és nem mehet partikra.

·Nem kényeztetheti magát, azaz nem fürödhet, csak mert jól esik, nem borotválkozhat, nem vágathat hajat, nem érintkezhet testileg a házastársával.

·Nem dolgozhat ez idő alatt.

·Nem tanulmányozhatja a Tórát, mert az élvezetnek minősül.

·A süve-ülésre vonatkozó szabályok erre az időszakra is vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy az onen időszaka alatt szabad cipőt viselni és el lehet hagyni a házat a temetés megszervezése és lebonyolítása miatt.

·A temetés megszervezése és lebonyolítása miatt az onen mentesül az imádkozás kötelezettsége alól, s minden egyéb utasítást tartalmazó parancsolat alól is, mint a kenyérre vagy az étkezés után mondott áldás. Ebből kifolyólag viszont nem lehet tagja a minyennek. (A minyen az legalább 10 zsidó férfi, a minyen nélkül nem lehet Istentiszteletet tartani). A tiltást tartalmazó parancsolatokat azonban be kell tartania.

·Shabbatkor a legtöbb onenre vonatkozó törvény semmis. Ehet húst, ihat bort, s kötelező minden Shabbat-i rituálét betartani. Azonban tilos részt vennie bármi olyanban, ami luxusnak, önmaga kényeztetésének számít. Ilyen a szexuális kapcsolat vagy a Tóra tanulmányozása. Az onennek részt kell vennie az Istentiszteleten, de nem előolvasóként vagy kántorként. A Kaddish-t (gyászima) nem szabad elimádkoznia, ha más gyászolók is jelen vannak, kivéve, ha Yahrtzeit-ja (erről majd később írok) van egy már régebben elhunyt hozzátartozójának, vagy valamelyik szülőjének gyászolásának első évében jár.

·Ha az ünnep másnapján kell temetni (bár erősen ellenjavalt ilyenkor temetni), akkor az aninut (az onen állapota), azonnal beáll, az ünnep ellenére is. Ilyen esetben az onen nem mond Kaddish-t, nem eszik húst, nem iszik bort.

·Ha szukkotkor van a temetés, akkor az onennek nem kell a sátorban ülnie, de ha mégis szeretne, akkor nem mondhatja el az ilyenkor szokásos áldásokat. Szukkot első estéjén azonban, mivel azon a napon nem lehet temetni, el kell mondania a kiddust és eleget kell tennie minden egyéb ünnepi kötelezettségnek.

·Pészach első estéjén az onennek minden parancsolatot be kell tartania, ami a Széder estére vonatkozik. Omer időszaka alatt az onen nem számolhatja a napokat áldással, csak a temetést követő estétől.

·Purimkor az onennek meg kell hallgatnia a Megila-olvasást, s ehet húst, ihat bort és részt vehet az arra a napra előírt ünnepi étkezésen.

·Hanukakor az onennek meg kell gyújtania a gyertyát, de az áldást másnak kell elmondania rá. Ha senki nincs a közelben, akkor áldás nélkül kell gyertyát gyújtani.

·Tfillint nem szabad viselnie az onennek. Nem azért, mert semmi örömteli esemény nem lehet ilyenkor az onen életében, hanem azért, mert a tfilin viselése a test díszítését jelenti, ami luxus kategóriának számít, ami nem fér össze az elhuny iránt érzett keserűséggel.

Nincsenek megjegyzések: